第152章既见君子，云胡不喜(14/14)

*******道********：********“********陈********扬********真********会********愿********意********用********自********己********的********命********来********换********你********的********命********？********我********不********信********世********上********会********有********这********样********的********人********。********”****************b********r******** ********/************************b********r******** ********/************************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;********秦********墨********瑶********道********：********“********这********样********的********人********虽********然********罕********见********，********但********陈********扬********就********是********这********样********的********人********。********我********敢********担********保********！********”****************b********r******** ********/************************b********r******** ********/************************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;********秦********宏********伟********道********：********“********好********，********墨********瑶********，********我********今********天********就********看********看********，********他********到********底********是********不********是********这********样********的********人********。********如********果********他********肯********为********你********而********死********，********我********答********应********你********，********一********定********再********想********别********的********办********法********来********救********你********。********”****************b********r******** ********/************************b********r******** ********/************************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;********秦********墨********瑶********眼********中********闪********过********喜********色********，********道********：********“********咱********们********一********言********为********定********。********”****************b********r******** ********/************************b********r******** ********/************************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;********她********到********了********这********个********时********候********，********却********一********心********只********为********陈********扬********着********想********。****************b********r******** ********/************************b********r******** ********/************************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;****************n********b********s********p********;********她********说********陈********扬********是********难********能********可********贵********，********她********却********又********何********尝********不********是********呢********